Lázár Ervin - Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő

Letölteni Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx

A Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani. Nincs mese, el kell mennie a városba doktor Zirrzurrhoz, a fogorvoshoz. Mikkamakkáról és Vacskamatiról kiderül, hogy nagyon fontos munkát végeznek: hivatásos bárányfelhő-bodorítók. Végül egy költői versenyen kiderül, hogy ki írta az Anyám tyúkját, milyen állat az anakonda és mitől tud kimerülni egy kutyaól… Az erdőlakók történeteit Buzay István könnyed, humoros rajzai elevenítik meg.

Korosztály: 6 - 9 év
Illusztrálta: Buzay István

Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő

Könyv adatok
Cím: Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő

Szerző: Lázár Ervin

Kiadó: MÓRA KÖNYVKIADÓ

Oldalszám: 64 oldal
Megjelenés: 2017. szeptember 07.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634152781

Olvasni online Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő könyv ingyen

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.