MIKSZÁTH KÁLMÁN - Két választás Magyarországon - Az első választás története

Letölteni Két választás Magyarországon - Az első választás története könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx

Majd 130 éve zajlott az a választás, aminek a történetét meghallgathatjuk. A csinos, jó svádájú dzsentrifiú nem nagy lelkesedéssel ugyan, de kitanul orvosnak, majd fürdőorvosként elveszi egy gazdagnak hitt páciensét. A hozomány mindössze egy választókerület, melyet a lány dörzsölt nagybácsija kilátásba helyez, és néhány év alatt meg is szerez újdonsült rokonának. Hogy hogyan kerül ebbe az áhított pozícióba, azért érdekes, mert nem pénz, hanem "praktika", mulatságos helyzetek sorozata visz a győzelemhez. És közben görbetükörben látjuk a dzsentriket és iparosokat, a megyei és országos hatalmasságokat, a fürdővárosok közönségét, a szerkesztőségek életét, és éppenséggel egy székely közösségen belül a politikai vélemény formálásának gazdag eszköztárát. De hogy ez egy székely városka, hogy az 1980-as évek végén járunk, tulajdonképpen mellékes. Csak a díszletek változnak, a célok és módszerek, az emberek motivációi, reakciói ma is hasonlóak. Ezért tart számot érdeklődésre a 21. században is Mikszáth műve. No meg a fantasztikus előadás miatt. Mintha egy csaknem elfelejtett műfajt, rádiójátékot hallgatnánk. Székhelyi József tucatnyi szereplőt személyesít meg egymaga, hogy még jobban élvezhessük a szellemes, az irónia és az öngúny eszközével nem takarékoskodó írást.

Két választás Magyarországon - Az első választás története

Könyv adatok
Cím: Két választás Magyarországon - Az első választás története

Szerző: MIKSZÁTH KÁLMÁN

Kiadó: Titis Tanácsadó Kft.

Sorozat: Két választás Magyarországon
Megjelenés: 2013. november 07.
ISBN: 9786155157172

Olvasni online Két választás Magyarországon - Az első választás története könyv ingyen

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.

Európai parlamenti választások - hogyan működik?