MÓRA FERENC - Kincskereső kisködmön (44. kiadás)

Letölteni Kincskereső kisködmön (44. kiadás) könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű
ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját
bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy
benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az
áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel
készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a
szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe
belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle
csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha
viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

Kincskereső kisködmön (44. kiadás)

Könyv adatok
Cím: Kincskereső kisködmön (44. kiadás)

Szerző: MÓRA FERENC

Kiadó: MÓRA KÖNYVKIADÓ

Oldalszám: 168 oldal
Megjelenés: 2017. július 13.
Kötés: Fűzött
ISBN: 9789631181760
Méret: 205 mm x 145 mm x 15 mm

Olvasni online Kincskereső kisködmön (44. kiadás) könyv ingyen

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.